„Egyszer azt mondta nekem valaki, hogy írni veszélyes, mert nincs rá garancia, hogy a szavaidat ugyanolyan hangulatban olvassák majd, mint amilyenben leírtad őket.”

/Jojo Moyes – Az utolsó szerelmes levél/



2021. július 19., hétfő

K. A. Tucker: The Simple Wild – Az egyszerű vadon


Új regény jelent meg K. A. Tucker tollából a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában, amiben ezúttal az alaszkai vadonba kalauzolja el olvasóit az írónő. Ha kíváncsiak vagytok arra, hogy Calla miképpen néz szembe a vidéki élet, a családi kapcsolatok és egy mogorva pilóta okozta kihívásokkal, tartsatok a turné bloggereivel és játsszatok Az egyszerű vadon egy példányáért.

Könyv adatai
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Megjelenés: 2021. július 13.
Eredeti megjelenés: 2018
Oldalszám: 488



A ​sors ismétli önmagát?
Calla Fletcher kétéves volt, amikor az édesanyja vele együtt elmenekült az alaszkai vadon és az elszigetelt vidéki életmód kihívásai elől, és elhagyta Calla apját, Wren Fletchert. Calla sosem nézett vissza, és huszonhat évesen a mozgalmas torontói életen kívül nem ismer mást. Amikor azonban az apja felveszi vele a kapcsolatot, és tudatja, hogy súlyos beteg, a lány tudja, hogy ideje megtennie a hosszú utat a határmenti elhagyatott kisvárosba, ahol született.

Calla szembenéz a mászkáló vadakkal, a különös nappali órákkal, az elképesztő bolti árakkal, és időnként még – szent ég! – a kinti pottyantós vécével is, cserébe, hogy megismerhesse az apját: a férfit, akivel a rengeteg hibája ellenére is újra törődni kezd.

Ám miközben nagy küzdelmek árán igyekszik hozzászokni a sarkközeli éghajlathoz és az otthonitól teljesen eltérő életritmushoz, Jonah – egy csendes, cinikus és büszke alaszkai pilóta, aki Calla apjának repülős vállalatát, a Vadont működteti – alig várja az elkényeztetett városi lány bukását. Meggyőződése ugyanis, hogy Calla túlságosan kényes ahhoz, hogy megbirkózzon a vadonnal.

Jonahnak feltehetőleg igaza van, de Calla eltökéli, hogy bebizonyítja a tévedését. Aztán váratlanul azon kapja magát, hogy elmélyül a kapcsolata a robosztus pilótával. Ahogy a férfi rejtett megvetése egyre halványul, barátság veszi át a helyét – vagy talán valami mélyebb is?

K. A . Tucker neve ismerős lehet, hiszen már több könyve is megjelent a Tíz apró lélegzet sorozatából a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában. És habár én már régóta várom ennek a sorozatnak a következő részét (Four Seconds to Lose - amelynek a főszereplője a sztriptízbár tulajdonos, Cain), de most egy másik kötet érkezik az írónőtől (ami, mint utólag kiderült számomra szintén egy sorozat kezdő része). Azért persze Az egyszerű vadon is felkeltette az érdeklődésemet, és kíváncsian vártam, hogy mit tartogat ez a teljesen más sztori.


A történetünk főszereplője Calla, aki Torontóban él édesanyjával és mostohaapjával. Az igazi apjára csak gyerekkori telefonhívásokból emlékszik, ő Alaszkában él, ugyanis amikor a lány mindössze kétéves volt, az édesanyja magával hozta őt onnan, mivel nem volt képes megszokni az ottani életformát, apja, Wren pedig képtelen volt otthagyni azt a szeretett helyet, amit egész életében az otthonának tekintett. Egy ideig tehát telefonon tartották a kapcsolatot, azonban egy idő után ez is megszakadt, és habár azóta is bántja a lányt, hogy apja nem keresi őt, viszonylag elégedett az életével. Legalábbis addig, míg fel nem mondanak neki a munkahelyén, ahogy igazából kezdődik is Calla története. Ugyanezen a napon ráadásul telefonhívást kap egy bizonyos Agnestől, aki kéri, hogy látogassa meg apját Alaszkában, mivel nemrég kiderült, hogy nagyon beteg. Callát természetesen először összezavarja a hír, viszont azt tudja, ha most nem menne el Alaszkába, hogy rendezze a viszonyát édesapjával, talán soha többet nem kapna rá esélyt.


Az alapfelállás tehát ez, Calla Alaszkába repül, hogy megismerje édesanyja nagy szerelmét, a vér szerinti apját, akiről évek óta nem hallott, és akiről jóformán semmit sem tud. Callának hamar rá kell ébrednie, hogy ez a hely teljesen más, mint amihez eddig hozzá volt szokva a városi életmódjával, arról nem is beszélve, hogy rögtön az érkezésekor konfliktusba keveredik a helyi “jetivel”, aki nem rest kifejezni nemtetszését a lány irányába, de erről később. Nemcsak Alaszka megszokása jelent kihívást a lánynak, ugyanis ennyi év után nagyon nehéz neki, hogy kapcsolatot alakítson ki édesapjával, aki egyébként sem tehetséges a kommunikációban, ráadásul a tüske még mindig benne van Callában amiatt, hogy nem kereste az évek során, miközben azért sajnálja őt, és szeretné jobban megismerni.


Igazság szerint Callához hasonlóan kezdetben én is haragudtam Wrenre, hiszen azt gondolnám, hogy bármennyire is szeret valaki egy helyet, az embernek a gyereke kellene, hogy a legfontosabb legyen. Természetesen kaptam rengeteg magyarázatot a viselkedésére, és azt kell hogy mondjam így, a könyv végeztével, nem mondom, hogy teljesen megértettem őt, de el tudtam fogadni az indokokat. Én úgy gondolom, hogy az írónő rendkívül érzékletesen és szívmelengetően ábrázolta Wren és Calla kapcsolatát, lassan bontakozott ki a kezdeti félénkségből, az apró gesztusokon át, egészen addig, míg igazán meg nem ismerték egymást. Kaptunk rengeteg különleges, megmosolyogtató, de ugyanúgy szívszorító jelenetet is új tapasztalatokról, megbocsátásról és újrakezdésről.


Ahogy olvastam a könyvet, nekem hamar Az utolsó dal film (tudom, hogy van könyv is, de én csak a filmet láttam) jutott eszembe az apa-lánya kapcsolat, az apa betegsége, és ugyanitt az új szerelem megtalálása kapcsán is. Mert bizony Callának nemcsak az apjával kapcsolatos érzelmeivel kell megküzdenie, hanem az a bizonyos jeti, akit említettem, Jonah sem könnyíti meg az itt töltött idejét. Jonah a lány apjának dolgozik pilótaként, ő viszi a lányt egy darabon az első napján. A férfi elsőként nagyon ellenszenvesnek találja Callát, az elkényeztetett, városi lányt látja benne, aki több bőröndnyi ruhával és sminkkel és teli talpú cipőben érkezik Alaszkába, ráadásul nem érti, hogy a lány miért nem kereste már korábban Wrent, akit viszont nagyon tisztel. A kapcsolatuk a tipikus ellenségekből-szerelmesek típus, aminek felépítését nagyon jól eltalálta az írónő. Én persze örültem ennek a romantikus szálnak a történetben, hiszen Calla és Jonah kapcsolata okozott több édes és szórakoztató pillanatot, ami kicsit oldotta az elején feszült, majd később szomorkásabb hangulatot, ami Calla Alaszkában töltött napjait sokszor áthatották. Persze Callát ezek az érzelmek is igencsak összezavarták, hiszen Jonah - Wrenhez hasonlóan - imádja Alaszkát és az itteni munkáját, így félő, hogy az útja végén duplán összetörik majd a szíve.


Ami rengeteg pluszt adott ennek a történetnek, az a helyszín volt, ami nyilván nem mindennapi. Nekem elképesztően tetszettek az Alaszkáról szóló leírások, az, ahogyan itt élnek kis közösségekben az emberek; ahogy segítik egymást nap mint nap, az egész körforgás, ahogy működnek ezek a közösségek. Callának először rendkívül nehéz volt megszokni az itteni, egyszerűbb életet, ahol nincsenek bevásárlóközpontok, az internet akadozik és a víz is hamar kifogy, az állandó hidegről nem is beszélve. Egy idő után azonban megtanulta értékelni a gyönyörű környezetet, a természet közelségét, a helyiek közvetlenségét, vagy éppen a smink nélküli életet. Nagyon tetszett az, ahogy Calla megváltozott az itt töltött idő alatt, rengeteg mindent tanult erről az életformáról édesapjától és Jonahtól, egy kicsit jobban megismerhette és megérthette azt a helyet, amit apja annyira szeret. Persze attól még ugyanaz a lány maradt (és annak kifejezetten örültem, hogy az írónő nem akarta teljesen átformálni), de mégis más, elfogadóbb, nyitottabb. 


Nekem tehát nagyon tetszett Az egyszerű vadon, örülök, hogy Tucker ebben a könyvében megmutatta egy másik oldalát is. A történet egy káprázatos helyszínre kalauzolja el az olvasót, ami az újrakezdés, a megbocsátás, ugyanakkor egy új szerelem színtere is egyben. Ez a könyv felhívja a figyelmet arra, hogy sosem késő megbocsátani, hogy bizony meg kell tennünk az első lépéseket, ha nem akarjuk, hogy túl késő legyen. Mert sajnos van olyan, ahonnan már nincs vissza, és azt gondolom, hogy a mostani világban ez még inkább hangsúlyozandó. Káprázatos és szívmelengető, ugyanakkor szórakoztató és kellőképpen romantikus.

Értékelés: 5/4,5
NYEREMÉNYJÁTÉK

A regényből kiindulva egy igaz-hamis játékot hoztunk Alaszkával összefüggésben. Minden állomáson találni fogtok egy állítást Alaszkával kapcsolatban, a feladat pedig, hogy beírjátok a Rafflecopter doboz megfelelő sorába, hogy az állítás igaz vagy hamis.


 Állítás: Alaszka fővárosa Juneau.


Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
További állomások

07.19. Könyvvilág

07.21. Veronika’s Reader Feeder

07.23. Kelly és Lupi olvas

07.26. Csak olvass!

07.27. Fanni’s Library értékelés

07.29. Fanni’s Library extra állomás


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése