
Fülszöveg: Weslynben most mindenki tudja Emma titkát, de Carol már nem bánthatja. Vannak, akiket még mindig kísértenek annak az éjszakának a borzalmai, és vannak, akik kénytelenek szembenézni döntésük következményeivel. Emma csak most kezd visszatérni az igazi hétköznapokba, és ebben segítségére van életének két legfontosabb személye, szerelme, Evan és legjobb barátnője, Sara. A lány úgy dönt, hogy itt az ideje, hogy anyjával is szorosabbra fűzze a viszonyát, ennek előmozdítása érdekében hozzá költözik. De biztosan ez a legjobb döntés? Képes lesz – e szembenézni mindazzal, amit múltja rejteget?
Már nagyon rég óta vártam, hogy elolvashassam a folytatást, mivel az első rész vége kicsit homályosan zárult le. Őszintén szólva kicsit össze vagyok zavarodva, csak tegnap este fejeztem be a könyvet, szóval még kavarognak a gondolatok a fejemben. Az első kötetet, nagyon szerettem, igazán megérintett, éppen ezért nem is tudtam, hogy mit várjak a második résztől. Azt azért sejtettem, hogy Emmának nem lesz könnyű a folytatás, hiszen azt a sok szörnyűséget nehéz elfelejteni, amin keresztül ment.

Új szereplőként Jonathan jelenik meg, aki Rachel barátja. Jonathan is rengeteg szörnyűséget élt át a múltjába, ő is rémálmokkal küszködik, éppen ezért nagyon közel kerül Emmához. Túlságosan is... Emma sok mindent elmond neki, éjszakákon keresztül beszélgetnek , őt közel engedi magához, ellentétben Evannel. Ilyenkor meg kell hogy mondjam nagyon haragudtam rá.. Persze megértem, hogy mivel ő is sok minden ment keresztül, megérti őt, de attól még Evannek is adhatott volna esélyt.
Szegény Emmát szörnyen veri a sors, végre elkerült a szörnyeteg nagynénjétől, és most édesanyjával sem alakulnak jól a dolgai. Attól függetlenül, hogy sokszor nem értettem vele együtt, és idegesített Jonathannal való kapcsolata még mindig nagyon szeretem Emmát. Hiszen a sok keserűség és bánat ellenére még mindig hihetetlenül erős tudott maradni. Azokat a részeket nagyon szerettem, amiket Evannel töltött, főleg a spontán dolgokat :) A végére már nagyon beindult a cselekmény, minden titok kiderült. A befejezésre nagyon haragudtam, mert annyira nyitott lett vége, hogy most megint hónapokig téphetem a hajamat, hogy mi lesz a folytatás. A borító itt szintén megüti a mércét, hiszen az ajtó melletti feketére festett falak nemcsak Emma új szobájában, de álmában is gyakran megjelenik...
Értékelés: 5/4.5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése