„Egyszer azt mondta nekem valaki, hogy írni veszélyes, mert nincs rá garancia, hogy a szavaidat ugyanolyan hangulatban olvassák majd, mint amilyenben leírtad őket.”

/Jojo Moyes – Az utolsó szerelmes levél/



2020. február 6., csütörtök

Hónapzáró - január, a fantasy könyvek hónapja


Az évzáró posztomban írtam arról, hogy tavaly nagyon kevés olyan bejegyzés született, ami nem könyvértékelés. Pedig én nagyon szerettem régen elmélkedős posztokat írni, de valamiért a tavalyi évben kicsit belefásultam ebből a szempontból a blogolásba, és csak értékelésekre futotta. Idén azonban megfogadtam, hogy szeretnék ezen változtatni, és valami újat vinni a blogomba. Először idézetes bejegyzéseket terveztem, hogy minden hónapban megírom az elolvasott könyvekből a kedvenc idézeteket, de aztán arra gondoltam, miért ne lehetne kicsit bővebb, kicsit személyesebb. Így született meg a hónapzáró poszt ötlete, amelyben minden hónapban kicsit összegezném az olvasásaimat, beszerzéseimet, milyen élményeket éltem meg, mik voltak a kedvenc idézeteim, igazából bármi, ami az olvasással, blogolással kapcsolatos. Ezáltal kicsit személyesebb vizekre eveznénk, megismerhetitek, hogy miért választottam az elolvasott könyveimet, mi volt az, ami tetszett, nem tetszett, miket ajánlok úgy igazán, mik történtek a blog életében. 


2020 januárja egyértelműen a fantasy műfajról szólt, 8 könyvet olvastam el, ebből 6 könyv fantasy volt. Az évem első könyve az Aranymosás nyertes Hercz Júliua Arany és Ónix könyve volt, ami nemcsak fantasy, de ráadásul történelmi romantikus könyv is egyben. Azt szokták mondani ugyebár, hogy amit az év első napján csinálsz, olyan lesz az év többi napja is. Ha ezt az olvasásokra levetítjük, akkor lehet benne valami, hiszen én fantasyval kezdtem, és ha az évet nem is tudom, de a hónap mindenképp ebben a műfajban telt el. Egyébként az olvasásomat nagyban befolyásolta, hogy volt néhány olyan turnés könyv, ami tavalyi megjelenésű, de akkor nem volt rá időm, ezért ezeket most gyorsan pótoltam, és természetesen szinte mindegyikről írtam is véleményt.

Amit nagyon szerettem ebben a hónapban, az On Sai Vágymágusok könyve volt, ami egy elképesztő világfelépítéssel dicsekedhet, a humora pedig zseniális. Aztán volt egy újraolvasásom is ebben a hónapban. Én egyébként nagyon ritkán szoktam újra olvasni könyveket, de azt hiszem a Vörös Pöttyös csoportban volt Cat és Bones hét, ami által felidéződtek bennem a régi emlékek, és egyszerűen muszáj volt elővennem a Félúton a sírhoz könyvet. Nos, másodszorra is imádtam! A hónapon legjobb könyve mégis - talán nem meglepő - Sarah J. Maastól a Felperzselt királyság volt, ami ugyebár az Üvegtrón befejező része. Hihetetlenül jól sikerült, odavoltam minden soráért, de aztán persze elérkeztem a végéhez, amit viszont nehezen viseltem, mert nagyon rossz volt elbúcsúznom a kedvenc sorozatomról. 

Az Üvegtrón befejező része után rám tört a könyvmolyok legnagyobb problémája, hogy fogalmam sem volt, mit olvassak, hiszen természetesen úgy éreztem, semmi sem ér fel hozzá. Mivel elég sok várólistás könyv van a könyvespolcomon, onnan szemeltem ki Mary E. Pearson a Tolvajok tánca könyvét. Azonban, ahogy a fülszöveget és a véleményeket olvastam, kiderült számomra, hogy a könyv a A Fennmaradottak krónikái sorozat úgymond folytatása, úgyhogy úgy voltam vele, lehet inkább azzal kellene kezdenem. Gyorsan beszereztem Az árulás csókját, és bele is vágtam. Sajnos azonban csalódnom kellett.  A könyv nagyjából a feléig tetszett, de aztán elvesztettem az érdeklődésemet iránta. A függővég egészen felhozta a történetet, de annyira nem, hogy meg is vegyem a következő két részt, úgyhogy inkább utánaolvastam, hogy mi lesz végül, és elengedtem a történetet. :D Ez nem jelenti azt, hogy a Tolvajok táncáról megfeledkeztem volna, ha már ott várakozott fél éve a könyvespolcomon, adtam neki egy esélyt. És milyen jól tettem! Nagyon-nagyon tetszik, amikor ezen sorokat írom, kb. a felénél tartok, egyelőre le vagyok nyűgözve. Mindenképp szeretnék majd írni róla, viszont ez már a februárra tartozik. 

Persze nemcsak fantasy könyveket olvastam januárban. Elolvastam Karen McManus Tartsd meg a titkot könyvét, ami nem volt rossz, de azért abszolút nem ért fel az írónő első könyvéhez. Emellett pedig Rácz-Stefán Tibor Pokolba a jó pasikkal! könyvét végeztem ki, ami viszont kifejezetten tetszett
Ami a könyvgyarapodást illeti, január közepén egy csodálatos csomagom érkezett méghozzá a Könyvmolyképző Kiadótól. A csomag 20 könyvet tartalmazott, és ilyenkor a család tagjai mindig kiakadnak, hogy mennyire durván hatalmas csomagot kapok, és én nem győzöm hangsúlyozni, hogy ez egy féléves adag, és a legtöbbet már olvastam. Akár így, akár úgy én mindig elképesztően boldog vagyok, amikor megkapom a kiadótól ezeket a csomagokat. Vásárolni mindössze egy könyvet vásároltam, azt is e-book formátumban, a már korábban említett Mary E. Pearson könyvet. Ennek oka, hogy tudtam, valószínűleg nem lesz sok időm új könyvek felé kacsingatni januárban, amíg el nem olvasom a tavalyról maradt “kötelezőket”, így pedig legalább spóroltam egy kicsit a következő hónapra.

Összességében én nagyon elégedett vagyok az év első hónapjával, eddig szerencsére elkerült az ilyenkor szokásossá vált olvasási válság. Ez valószínűleg azért is lehetett, mert szuper könyveket olvastam januárban, amik tényleg lekötöttek, felpezsdítettek és persze szórakoztattak. 


2020 januárjában olvasott könyveim időrendben (8 könyv, 4246 oldal)

On Sai: Álruhában
Karen M. McManus: Tartsd meg a titkot
Ashley Carrigan: Az oroszlán árnyékában
Rácz-Stefán Tibor: Pokolba a jó pasikkal!
Jeaniene Frost: Félúton a sírhoz
Sarah J. Maas: Kingdom of Ash – Felperzselt királyság 
Mary E. Pearson: Az árulás csókja



Kedvenc idézeteim a hónapból


“– Elegem van ebből az egész nyomorult katonaságból! Békét akarok, könyveket, zenét! Három napja nem ittam teát! Érted?! Még teám sincs!
Felzokogtam. Csak sírtam és sírtam, én, a kicsi szipoly a hatalmas kőtömeg tövében.
(…)
Hatalmas csend terült el az udvaron.
– Valaki adjon teát ennek a gyereknek! – mondta rekedt hangon Amron kapitány. – Nekem meg pálinkát! Sokat.”
/On Sai: Álruhában/


"Bárcsak rádöbbenne, hogy azért, mert másra vágyunk, nem lesz egyik álom sem rosszabb, mint a másik…"
/Rácz-Stefán Tibor: Pokolba a jó pasikkal!/


"Ezt jelenti felnőttnek lenni? Szembesülni az élet nehézségeivel? Rájönni, hogy a családom annyira burokban tartott eddig, hogy fogalmam sincs róla, mennyire nehéz odakint?"
/Rácz-Stefán Tibor: Pokolba a jó pasikkal!/

"– Mi a teljes neved? Persze tudom, de szeretném a te szádból hallani. – Catherine Cathleen Crawfield. De hívhatsz Cat-nek – mosolyodtam el, hisz mindig ugyanúgy szólított. – Azt hiszem, maradok a Cicuskánál – mosolygott vissza. A feszültség enyhült. – Ez jutott eszembe rólad, amikor először találkoztunk. Egy dühös, elszánt, bátor kismacska. És nagy ritkán olyan aranyos is tudsz lenni."
/Jeaniene Frost: Félúton a sírhoz/


“Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy hely, ami már régen hamuvá égett, de valaha ott élt egy fiatal hercegnő, aki szerette a királyságát…”
/Sarah J. Maas: Kingdom of Ash - Felperzselt királyság/


“– Azért jöttünk – jelentette ki Manon, elég hangosan ahhoz, hogy a városfalakon mindenki hallja a szavait –, hogy betartsuk az Aelin Galathyniusnak tett ígéretünket. Hogy megküzdjünk azért, amit ő ígért nekünk.
– És mi lenne az? (...).
Manon ekkor elmosolyodott.
– Egy jobb világ.”
/Sarah J. Maas: Kingdom of Ash - Felperzselt királyság/


“– Nem tesz gyengévé, ha törődsz másokkal – tette hozzá Dorian.”
/Sarah J. Maas: Kingdom of Ash - Felperzselt királyság/


“Aelin Ashryver Whitethorn Galathyniusnak hívják.
És nem fog félni.”
/Sarah J. Maas: Kingdom of Ash - Felperzselt királyság/


“semmi sem tart örökké. Még a nagyság sem.
– Valami mégis.
Szembenéztem vele.
– Igazán? És mégis micsoda?
– Az, ami számít.”
/Mary E. Pearson: Az árulás csókja/ 


“Választás mindig van. Csak néhány döntést nem egyszerű meghozni.”
/Mary E. Pearson: Az árulás csókja/ 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése