A korábbi években mindig az év utolsó napján hoztam az évzáró posztokat, ezúttal azonban a 2022-es év utolsó napjait pihenéssel vagy éppen jövés-menéssel töltöttem, így nem igazán jutott időm bejegyzés írására, erőltetni pedig nem akartam. Mégis úgy érzem, hogy valamelyest érdemes lenne lezárni a 2022-es évet, kicsit visszatekinteni mik történtek a blogolás, olvasás terén, összegezni őket egy bejegyzésben, és azért néhány mondatban - a megszokott módon - a személyes részre is kitérnék, hiszen ezek a dolgok abszolút hatással vannak az olvasási szokásaimra.
Ha a januárra gondolok, szinte már kötelezőnek érzem, hogy elfogjon az olvasási válság, minden évben ez történik velem, és gondolom ezzel nem vagyok egyedül. Az ünnepek előtti és alatti pörgés lufija január elejére mindig kipukkad, és hiába jön a "tiszta lap" az új évvel, valahogy a január szürke hétköznapjaiba való visszacsöppenés sosem egyszerű. 2022-ben sem volt ez másként, csak ez tetézve azzal, hogy az előtte lévő karácsonyra már annyira kipurcantam a munkahelyi stressz miatt, hogy januárra teljesen kimerültem szellemileg és mentálisan is. Így tehát igencsak sötéten indult a 2022-es évem, még most is visszagondolva elmondható, hogy bizony nem könnyű napok voltak. Viszont ennek köszönhetően megtettem egy olyan lépést, amin már régóta gondolkodtam, és szakember segítségéhez fordultam, aminek köszönhetően azt gondolom, hogy elindultam egy új úton, ami egyáltalán nem könnyű, de biztos vagyok benne, hogy rengeteget segít. Ráadásul ennek (is) köszönhetem, hogy egy nagyon fontos változás történt 2022-ben, mégpedig hogy elköltöztem albérletbe ősszel. Sajnos az ingatlanárak és a kamatok emelkedése miatt végül csak a bérlés lehetősége maradt, de ennek is nagyon örülök, és pozitívan élem meg a változást.
Az évem tehát eléggé hullámzó volt, ami természetesen kihatott a lelkiállapotomra, aminek köszönhetően az olvasási és blogolási kedvem is igencsak változó volt. Hazudnék ha azt mondanám, hogy nem voltak mélypontjaim, és nem gondolkodtam a blogom bezárásán, de egyszerűen valami mindig visszatarott, és - szerencsére - nem hoztam ilyen döntést, inkább csak sodródtam az árral. Tényleg csak akkor olvastam és írtam, amikor kedvem volt, a turnékat is nagyon óvatosan vállaltam be, ez főleg az év első felére volt igaz, amikor havi egy-két turnés bejegyzést produkáltam. Mindez meglátszik az elolvasott könyveim számán is, ami 2022-ben 51 db volt, ami a moly szerint 19824 oldal, sajnos a GoodReadsen nem tudom jelölni az összes elolvasott könyvemet, mert már nem tudok új könyvet hozzáadni az oldalon. Ez a szám egyébként 20 könyvvel kevesebb, mint amennyit 2021-ben olvastam. Az első könyvem 2022-ben a 10 vakrandi, hogy megtaláld a nagy Őt, az utolsó pedig a Csontváros. A legrövidebb könyv 108 oldallal Kirsten Boie Telihold volt aznap könyve, a leghosszabb pedig az Ég és lélegzet háza a maga 872 oldalával.
51 könyv talán kevésnek tűnik, viszont szerencsére rengeteg gyöngyszem akad ezek között. Ha visszatekintek a 2022-es évre, akkor elmondhatom, hogy abszolút a fantasy éve volt, nagyon sok szuper könyvet olvastam ebben a műfajban, amik elképesztően izgalmasok voltak. Hogy csak párat említsek, Jennifer L. Armentrout új sorozata, a Vér és hamu, vagy éppen Rainbow Rowell Simon Snow könyvei, a folytatások közül pedig imádtam az Originek legújabb részét, de Sarah J. Maas Cresent City-jének folytatásától is padlót fogtam. És akkor a Vágymágusok 3. részéről (amiről januárban jön majd az értékelésem) ne is beszéljek. Ah, annyira jók voltak! Emellett pedig szintén igencsak ígéretesnek tűnik Laura Thalass Az Alkusz sorozata, legalábbis az első rész után így érzem, ami engem abszolút meggyőzött. Végül pedig ha követitek az Instagram oldalam, tudjátok, hogy annyi év után újra próbálkoztam Cassandra Clare Csontváros könyvével is, és azt kell hogy mondjam, pozitív élmény volt, úgyhogy idén biztosan olvasni fogom a folytatásokat.
De nem csak a fantasy műfajban olvastam remek könyveket, Böszörményi Gyula utolsó Ambrózy kötetét is nagyon szerettem, de nagy meglepetés volt Mercedes Ron az Én hibám könyve, és habár nagyon élveztem, sajnos véget ért a kedvenc balszerencsés babáim története is a Jó a vége! résszel. És ha azt hittem, hogy év végére minden jó romantikust elolvastam, hát nagyot tévedtem, hiszen a végére még befutott egy csodálatos könyv, mégpedig a Ne! Érints meg!, amit szintén ajánlani tudok. Ó, igen és az adaptáció hatására 2022-ben elolvastam a régóta kívánságlistás Ahol a folyami rákok énekelnek könyvet, ami nem véletlenül világsiker, engem is elvarázsolt.
Ami a blogomat illeti, ahogy utaltam is rá feljebb jóval kevesebb bejegyzést írtam, mint tavaly, ez összesen 39 poszt. Ebből 36 értékelés, a többi valamilyen tematikus bejegyzés, jóformán a rendhagyó ünnepi blogturnés posztok, amiket egyébként nagyon szeretek, valahogy mindig meghozzák a kedvem az íráshoz. Nagyon örülök, hogy még mindig olvassátok a blogomat, nyilvánvalóan kevesebben, mint a korábbi években, de ez az aktivitásomnak is köszönhető. Én mindenképpen folytani szeretném még a blogom írását, de elhatároztam, hogy nem fogok görcsösen ragaszkodni a posztoláshoz, vagy ugyanígy az olvasáshoz, hanem ahogy a hangulatom vagy éppen időm engedi. Mert az biztos, hogy még ha sokszor nehéz is nekiállni, amikor elkezdek egy bejegyzést írni, mintha megszállna valami, és csak úgy jönnek a gondolatok és valódi élvezettel csinálom. :)
Talán még nem késő, hogy minden olvasómnak sikerekben és persze olvasásban gazdag, boldog új évet kívánjak! És tudjátok... “– Azokra igyunk, Rhys, akik kívánnak valamit, ha a csillagokra néznek.(…)– A csillagokra, mert meghallgatnak bennünket, és az álmokra, amik teljesülnek.”*
*Az idézet Sarah J. Maas Köd és harag udvara könyvéből származik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése