„Egyszer azt mondta nekem valaki, hogy írni veszélyes, mert nincs rá garancia, hogy a szavaidat ugyanolyan hangulatban olvassák majd, mint amilyenben leírtad őket.”

/Jojo Moyes – Az utolsó szerelmes levél/



2015. október 23., péntek

Abbi Glines - Te vagy nekem a tűz


Marcus Hardy abban bízott, hogy egy kellemes év vár rá a főiskolán, és végre elfelejtheti az előző nyarat. De családi bonyodalmak miatt vissza kellett költöznie az óceánparti Sea Breeze-be. A szoknyavadász Cage-nél húzza meg magát, ám a lakásban folyamatosan ki-be járnak az emberek. Többségükben hosszú lábú lányok, akik legfeljebb egy-két éjszakát töltenek ott. 
Marcus próbálja összeszedni magát, de úgy tűnik, ezt a nehéz időszakot csak egyetlen dolog tudja feledtetni: egy gyönyörű, vörös hajú lány. Willow – avagy Low – gyakori vendég Cage lakásában. Kettejük viszonya nem egyszerű: Cage kihasználva a főiskolai baseballsztárság előnyeit, minden csinos lányt meghódított, aki csak az útjába került, de úgy képzelte, hogy feleségül fogja venni Low-t, ha már kitombolta magát.  Marcus képtelen felfogni, hogyan működhet ez a kapcsolat, mindent megtett annak érdekében, hogy lebeszélje erről Cage-et és Willow-t. De aztán a szépen felépített tervet keresztülhúzza egy elképzelhetetlennek tűnő felismerés. Marcusnak választania kell Low és a családja között. Mert amikor kiderült az igazság, nem maradt más választása.


Low
Mielőtt elkezdtem a bejegyzés megírását, visszanéztem, hogy annak idején mit írtam a Te vagy nekem a levegő könyvről, aminek ugyebár a jelenlegi értékelésem témája, a Te vagy nekem a tűz a folytatása. Itt most az első könyvben megismert Marcus történetét dolgozta fel az írónő, aki annak idején Sadievel dolgozott Jax Stone, a híres rocksztár házában. Szóval visszanéztem, és jót nevettem azon, hogy mit írtam Marcusról: ,,Na és persze ne feledkezzünk meg Marcusról sem, aki Sadievel dogozik együtt, és szintén oda van a lányért. (akit én egyébként nem igazán bírtam)" Ez igazán vicces tekintve, hogy most meg teljesen oda voltam érte. Ezzel csak azt szerettem volna kifejezni, hogy milyen érdekes az, hogy egy adott író mennyivel másként tud ábrázolni egy szereplőt, attól függően, hogy mellékszereplő-e vagy éppen főszereplő. Hiszen a főszereplőként mindig valahogy pozitívabb személyiségnek tűnik egy karakter, vagy adott esetben ilyenkor az ő szemén keresztül látjuk a dolgokat, és ez sok mindent megváltoztat. Erre szokás azt mondni, hogy elegem van abból, hogy mások életének mellékszereplője vagyok, én is saját történetet szeretnék. És pontosan ezért szeretem én mindig az olyan könyveket elolvasni, amiben a főszereplőt már egy korábbi könyvben megismerhettem.

Marcus
De kezdjük az elején. Amikor elolvastam a fülszöveget, egy kicsit megijedtem tőle, mert nem igazán tudtam elképzelni, hogy ebből a most még kicsajozom magam, de utána majd elveszem feleségül a főszereplő lányt dologból mi fog kisülni. Szerencsére nem kellett aggódnom, mert hamar kiderült, hogy miről is van szó igazából. Adott egy nagyon összetört lány, Willow, akit mindenki elhagyott már az élete során, egyedül Cage maradt neki - a csajozós fiú -, aki mivel hasonlóan nehéz környezetben nevelkedett, mint ő, mindig segít neki, mellette áll. Cage tényleg elég nagy nőfaló, de az biztos, hogy ha Low hívja, akkor csapot, papot otthagyva siet, hogy megmentse őt. Ezt a bonyolult kapcsolatot az elején Marcus sem érti, aki Cage házába költözött, mivel a szülei éppen válni készülnek, ezért hazajött, hogy támogassa édesanyját és húgát. Itt találkozik Low-val, aki természetesen elvarázsolja őt, és viszonylag hamar közel kerülnek egymáshoz. Érdekes a kapcsolatuk, hiszen egyikőjük sem mondja el a másiknak a családi gondjait, pedig lenne miről beszélniük. Willownak sem könnyű, hiszen egyetlen megmaradt rokona a nővére, akivel csak azért tartja még a kapcsolatot, mert van egy édi kislánya Larissa, aki persze az egészről nem tehet. Szerintem mondanom sem kell, hogy a kislány apját nagy titok övezi. Legalább is egyenlőre.

Nos, amint látszik, eléggé sok a titok a fiatalok között, ami ugyebár nagy bonyodalmakhoz szokott vezetni. Egyik főszereplő családi élete sem könnyíti meg a helyzetet. Low retteg attól, hogy ismét megszeret valakit, aki aztán elhagyja őt, ezért nehezen bízik Marcusban. Ráadásul elköveti sokszor azt a hibát, hogy ha meginogni érzi a szilárd talajt a lába alatt, akkor visszatáncolt Cage-hez, aminek a fiú nagyon örül, de Marcus már nem annyira. Marcus igyekszik bizonyítani neki, de a családi ügyek valahogy mindig közbeszólnak, és ez nagyban nehezíti a kapcsolatukat.

Sea Breeze

Mindig öröm viszontlátni a régi szereplőket is, akik valahogy a folytatásokban mindig nagyon boldognak látszanak. Most is így volt ez, egy picit belepillanthattunk Jaxon és Sadie jövőjébe is. Annak mondjuk kifejezetten örültem, hogy a Sadie iránti múltbéli vonzalmát hamar le tudta zárni Marcus, és ezt nem keverte bele az írónő a jelenbe. Akit muszáj megemlítenem, az Low unokahúga Larrisa. Annyira édes volt, ahogyan beleszőtték őt a jelentekbe, imádtam, hogyan beszél, játszik, gügyög, nagyon igazi volt. 

Végezetül azt mondanám, hogy jobban tetszett, mint az első kötet, valahogy életszerűbb volt nekem, és Marcus is tényleg nagy meglepetés volt számomra. És mivel szeretem a kemény csajokat, így Low-t is hamar meg tudtam szeretni, együtt éreztem vele. Szoktam azonban mondani, hogy mivel már sok NA könyvet olvastam, ezért egy kicsit elvárom, hogy legyen bennük valami plusz. Ezt az érzést azonban a Te vagy nekem a tűz nem tudta hozni. Egyszer olvasható, könnyed kikapcsolódás volt, és azért a romantikus lelkemnek is jót tett. :)

Értékelés: 5/4

Érdekesség: A Sea Breeze sorozat 9 részből áll. A következő kötet, a While it Lasts a nőcsábász Cage történetét dolgozza fel, amiből egyébként film is készül, 2016-ban mutatják be. Itt egy rövid előzetes, a Caget alakító Addam Bramich nagyon dögös, és a zenéje is ütős. Reméljük a film megjelenése előtt itthon is kijön a harmadik rész.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése