Oldalszám: 658
ISBN: 9789635971077
Erősebb a szerelem a bosszúnál?
EGY ÁRULÁS…
Minden, amiben Poppy valaha hitt, hazugság, beleértve a férfit is, akibe beleszeretett. És nem igazán tudja, ki is ő valójában a Szűz fátyla nélkül. Azt viszont tudja, hogy semmi nem jelent rá akkora veszélyt, mint ő. A Sötét Szerzet. Atlantia királyfija. Aki azt akarja, hogy Poppy küzdjön ellene, és ez egy olyan parancs, aminek ezer örömmel engedelmeskedik. Lehet, hogy elrabolta, de sosem lesz az övé.
EGY DÖNTÉS…
Casteel Da’Neer hazugságai ugyanolyan megnyerőek, mint az érintése. Az igazságai pedig olyan érzékiek, mint a harapása. De Poppy csak rajta keresztül kaphatja meg, amit akar – hogy megtalálja a bátyját, Iant. Az, hogy együttműködik Casteellel, ahelyett, hogy ellene dolgozna, kockázatot rejt magában. A királyfi mégis minden lélegzetvételével kísérti őt, és azt kínálja fel, amire a lány mindig is vágyott. És Poppy túlságosan vakmerő, túlságosan kiéhezett ahhoz, hogy ellenálljon a kísértésnek.
EGY TITOK…
Azonban a nyugtalanság egyre fokozódik Atlantiában, miközben a királyfi hazatérését várják. Egyre többet suttognak háborúról, és Poppy az események kellős közepébe csöppent. Sötét titkok törnek felszínre, amelyek beszivárogtak a két királyság véráztatta bűneibe, és mindkét királyság bármit megtenne azért, hogy rejtve maradjon az igazság. De amikor megrázkódik a föld, és az ég vérezni kezd, lehet, hogy már túl késő.
Nem is olyan rég írtam a bejegyzésem a Vér és hamu első részéről, és már itt is folytatás. A Könyvmolyképző Kiadó rekord gyorsasággal jelentette meg a 2. kötetet, főként figyelembe véve a könyv hosszát is, aminek én csak elképesztően örülni tudtam, hiszen a kezdő rész az idei évem egyik legnagyszerűbb olvasmánya volt. És most végre kezembe vehettem a folytatást, újra belecsöppenve Poppy és persze Casteel izgalmas világába.
Azt leszögezném előjáróban, hogy igyekszem nem túl spoileresen írni a posztot, viszont az nagyon is előfordulhat, hogy a kezdő részből lelövök egy két titkot, így aki még nem ismeri a sorozatot, jobban jár, ha óvatosan olvassa tovább a bejegyzést. Nekik csak azt tudom ajánlani, hogy mindenképp kezdjék el olvasni a sorozatot. :) A történet igazából pontosan ott folytatódik, ahol korábban abbamaradt, Casteel titka lelepleződött, Poppy immár pontosan tudja, vagy legalábbis szeretné tudni, hogy kivel áll szemben. Miután kiderül, hogy Casteel Atlantia királyfija, Poppy természetesen képtelen bízni a férfiban, és teljesen össze van zavarodva, ami nem segíti őt a logikus döntések meghozatalában, legalábbis az elején. Ez persze nem csoda, hiszen nem elég, hogy Casteel hazudott neki, így át kell értékelnie a kapcsolatukat és mondhatni az elejéről kezdeni (már ha lehetséges ez). Emellett viszont még az is kiderül, hogy mindazt, amiben ez idáig hitt, a világot, amiben felnőtt, még ha érezte is a hibáit, most kénytelen megkérdőjelezni, és elhinni, hogy hazugságokra épült. Egy másik világ pedig, amiről eddig azt tanították neki, hogy gonosz, most megmutatja a napos oldalát, miközben rengeteg új és szerethető emberrel (vagy épp más lényekkel) találkozik, és sok-sok új információt kell feldolgoznia, amit eddig a szűzként bezárva rejtegetettek előtte. És valami azt súgja, hogy még mindig nagyon kevés dolog derült ki számára, és persze így az olvasó számára is.
Azt kell hogy mondjam egy eléggé hosszú könyvről beszélhetünk, mégis azt éreztem, hogy olyan nagyon kiugró izgalmak nem történtek benne, és itt most leginkább az akciókra gondolok, érzelmi szinten nagyon sok minden hatással volt rám. A cselekmény természetesen végig lekötött, mégis azt éreztem, hogy egy lassú lefolyású történetről beszélhetünk. A könyv elején sokat időzünk Új Menedékben, majd útra kelünk, hogy célba vegyük Atlantiát. Persze nyilván ez idő alatt rengeteg minden történik, találkozunk új karakterekkel, megismerjük még részletesebben a világot, egy csomó új információt tudunk meg róla, vannak harci jelenetek is (amik sokszor elég sokkolóak), és persze rengeteg Poppy-Casteel pillanatot élvezhetünk. Mert ez kötet bizony legfőképpen róluk szólt, a karaktereik fejlődéséről, ami főként Poppy részéről volt látványosabb, hiszen ő a narrátorunk, és természetesen a kapcsolatuk alakulásáról. Hiszen ahogy említettem is, korábban Poppy teljesen elvesztette a bizalmát Casteel irányába, és ha valamicskét együtt akarnak működni, ezen változtatniuk kell.
Bevallom, én nagyon szerettem Poppy és Casteel kapcsolatának fejlődését, és igen, megvoltak a humoros pillanatok, az állandó adok-kapok, hogy Poppy szinte mindig ellentmondott a férfinak, és nem azt csinálta, ami a "helyes". Ezeket persze imádtam, de ott volt az elmélyülés, a bizalom kialakulása, az ahogy Poppy-nak lassan kinyílt a szeme, és ráébredt a valóságra, és ahogy ebben Casteel (vagy éppen Kieran) igyekezett segíteni, szintén nagyon szuper volt. Kieran egyébként ebben a részben jóval több szerepet kap, a Casteellel való kapcsolata nagyon mély, a barátságuk szilárdsága és valódisága süt az oldalakról, most pedig Poppy-val is egyre inkább kialakul a bizalmi és baráti viszony. A kettejük kapcsolata abszolút a humorra épül, sok megmosolyogtató pillanatot köszönhetünk nekik.
Amit tehát Poppy-t és Casteelt illeti, én oda meg vissza vagyok a párosukért, és jelen esetben el nem tudom képzelni, hogy ez másképp legyen, de hát értek már meglepetések a múltban. Főleg mivel volt a történetben egy-két khm érdekes jelenet, ami kissé őrültnek mondható (habár ez az "őrültség" szerintem az egész sorozatra jellemző), de ugye aki valamit is sejt a történet további alakulásával kapcsolatban, ami a hangos negatív visszhangok miatt nem nehéz, akkor bizony számítani lehetett rá.
Poppy-nak ráadásul nemcsak önmagával és a szerelmi életével kellett dűlőre jutnia, hanem rengeteg más nehézséggel is szembe kell néznie a történet során. Egyrészt a múltja is folyamatosan kísérti, ráadásul nem tudja, mi történt pontosan a bátyával, valóban felemelkedett-e vagy az is hazugság volt. Emellett pedig az új környezetbe sem egyszerű beilleszkedni neki, Casteel népe ugyanis rendkívül bizalmatlan irányba, hiszen mivel a Felemelkedettek nevelték őt, sőt őt tekintik a királynő kedvencének, ellenséget látnak benne, ez pedig okoz némi fejfáját neki és Casteelnek egyaránt a történet során. Ráadásul a képessége is változni látszik, ami szintén megijeszti őt és ami miatt még inkább fenyegetésként tekintenek rá sokan, ráadásul ez újabb kérdéseket vet fel, hogy ki is ő, kinek a leszármazottja valójában.
A lényeg, hogy habár én egy percre sem unatkoztam, és valóban kaptunk sok izgalmas pillanatot, egy csomó új infót és szereplőket, mégis azt gondolom, hogy a kötetben leginkább az érzelmi szál a domináns, Poppy és Casteel kapcsolatára, annak fejlődésre helyezte a hangsúlyt az írónő. Amivel nincs is semmi gond, sőt elképesztően szerettem róluk olvasni, és még olvastam is volna tovább oldalakon keresztül. Annyira jól működik a kapcsoltuk, az írónő valahogy remekül tud egyensúlyozni a vicces, szócsatás jelenetek és az érzelmes pillanatok között, az érzékiekről nem is beszélve, mert abból is kapunk nem keveset. Talán az a titkok, hogy egyformán erős személyiségek és egyenrangúak a kapcsolatban, Poppy sosem tudna alulmaradni egyetlen vitában, harcban sem, ami szerintem nagyon szuper.
Én még mindig azt gondolom, hogy Armentrout ezzel a sorozatával új szintre lépett, és abszolút meg tudott újulni. Aki szerette az első részt, ne habozzon a folytatással, aki pedig még nem kezdte el, annak mindenképpen ajánlom ezt az izgalmas, fordulatos, érdekes világgal megálmodott sorozatot, amiben bizony a romantika erősen jelen van. Csak remélni tudom, hogy KMK ismét nem várat minket túl sokáig, és minél hamarabb a kezembe vehetem a folytatást!
Jennifer L. Armentrout nagyon népszerű szerző a magyar olvasók körében, érdemes beszereznetek a többi sorozatát is. Kedvcsináló ehhez a játékunk: idézeteket olvashattok az állomásokon, a feladat felismerni a könyvet és a címét beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
10.09. Kelly és Lupi olvas
10.13. Könyvvilág
10.17. Fanni’s Library
10.21. Kelly és Lupi olvas extra
10.25. Könyv és Más
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése