„Egyszer azt mondta nekem valaki, hogy írni veszélyes, mert nincs rá garancia, hogy a szavaidat ugyanolyan hangulatban olvassák majd, mint amilyenben leírtad őket.”

/Jojo Moyes – Az utolsó szerelmes levél/



2017. december 31., vasárnap

2017 - Zárjuk le!


Ismét eltelt egy év, a negyedik a blogom életében, én pedig hozom az immár szokásossá vált évadzáró posztomat az év utolsó napján. Lesz egy kis személyeskedés, statisztika, pár szó a kihívásokról, a végén pedig jöhetnek a legek 2017-ben.

Akkor bele is vágnék. A 2017-es évem eléggé pörgősen indult, vagy inkább úgy fogalmaznék, hogy folytatódott az előző év hajrája. Az egy évvel ezelőtti posztomban arról meséltem, hogy már túl vagyok egy szakdolgozat leadáson és másfél nyelvvizsgán, akkor még nem tudtam, hogy sikerült-e az angol szóbelim. Ez már csak azért is volt érdekes, mert ha nem sikerült volna, akkor nem kaptam volna meg az oklevelem. Mindenesetre szerencsére meglett, majd január végén a záróvizsgámat is sikeresen teljesítettem, szóval egy hatalmas teher, ami meghatározta a 2016-os évemet, zúdult le az év elején a vállamról. Következett a diplomaosztó és a jól megérdemelt pihi - persze csak képletesen, hiszen dolgozni azért ugyanúgy kellett. :D Ilyen szempontból nem változott az életem, ugyanott van a munkahelyem, mint előtte, szóval egyelőre nem dolgozom a szakmámban - ami turizmus és vendéglátás egyébként. Márciustól nyárig aztán egy elég nehéz időszak következett a családomban, amit nehezen, de átvészeltünk, így hála az égnek a nyár és a második félév már jobban telt. Aztán a nyár eltelt, és hipp-hopp már a karácsonyra készültem, és mint mindig, most is meglepődtem, hogy milyen gyorsan telik az idő. Így az év utolsó napján pedig be kell, hogy valljam eléggé elfáradtam az év végére, ami persze az olvasásimra is rányomta a bélyegét. Megint beleestem abba a hibába, hogy túl sokat vállaltam az őszi-téli megjelenésekből, sokszor túlfeszítettem a húrt. Pedig decemberben jelentek meg a legjobb könyvek (Nász és téboly, Sarah J. Maas két könyve, amiből az egyikre már nem is jutott időm). Annyira kizsigerelődtem, hogy karácsony három napján nem is olvastam semmit, vagy rokonlátogatás volt porondon, vagy mindössze tévézésre volt elég kapacitása az agyamnak. Durva! A két ünnep között azért rávettem magam a Köd és harag udvara olvasására, és milyen jól tettem...

Voltam természetesen könyves eseményeken is 2017-ben. Vidéki létemre mindig sikerül megoldanom, hogy a két legnagyobb könyves eseményre, a Könyvfesztiválra és a Könyvhétre eljussak. Élménybeszámolót idén nem hoztam róluk, de képek formájában azért megmutattam a szerzeményeim. Idén úgy éreztem, hogy a Könyvfesztivál volt a jobb, lehet azért, mert ott sokáig maradtam, a Könyvhét olyan volt, mintha csak átfutottam volna rajta. Persze azért egyik helyről sem távoztam üres kézzel! Nem feledkeztem ám meg egy másik eseményről sem, ami tavaly nyelvvizsga miatt kimaradt, ez pedig nem más, mint Pepe Toth dedikálása. Mondhat bárki bármit, nekem örökre a szívembe égett a Luxen sorozat, szóval nem szégyellem, hogy elmentem a könyv borítómodelljének a dedikálására. Most komolyan, talán Daemon az egyetlen olyan "könyves pasi", aki megelevenedik a rajongók számára, naná, hogy nem hagyom ki! Viccet félretéve, megérte a várakozás, mert tényleg nagyon jó fej volt Pepe. Még napokig hatalmas vigyor ült a képemen a találkozó után! :)


Az érzelgősség után pedig jöjjenek a tévedhetetlen adatok. Talán kezdeném azzal, hogy az idei évben a moly számlálója szerint 40.178 oldalt olvastam el, ami 108 könyvnek felel meg. Nagyon büszke vagyok ám magamra, mivel tavaly nem értem el a százat sem. A legrövidebb könyvem 70 oldalas volt (Edenbrooke örököse), a leghosszabb pedig 1152 (Outlander - Az utazó). Vicces egyébként, hogy a GR szerint ezek teljesen más számok.. A blogos számadatokat illetően, nagyon örülök, hogy a látogatottsága mennyire megugrott az elmúlt évben. Komolyan csak ámulok, hiszen tavaly decemberben a számláló 174.000 látogatónál járt, idén pedig duplázódott, hiszen nagyjából 358.000 ez a szám. Egy év alatt! Hihetetlen! A legjobb hónapom egyébként a november volt, akkor a látogatók száma 27.334 volt. Hát igen, az őszi megjelenések.. A december is elég jól halad, a posztolásom előtt 20.073 betekintőnél járunk. Ami a bejegyzések számát illeti, idén 96 bejegyzést írtam! Hűha, majdnem megvolt a száz! Idén a legtöbben a Penelope Ward: Legdrágább mostohabátyám posztjára kattintottatok: 3216 volt a látogatottsága. A facebook oldalam számlálója is növekedett, tavaly 1648-nál állt meg, ma pedig 1860 kedvelésnél tartunk! Természetesen ezt is köszönöm! Egy másik fontos közösségi oldal, amin fent vagyok, az instagram, ezt tavaly még nem mértem, mivel decemberben hoztam létre, így felesleges lett volna: itt jelenleg 369 követőm van, 152 bejegyzéssel. 


A kihívások terén csak annyit említenék, hogy a goodreads-es kihívást túlszárnyaltam, hiszen 101 könyvet jelöltem ki célul, és ahogy írtam is, 108-at olvastam el. Viszont a várólistám csökkentése terén hatalmas csődöt mondtam, konkréten 1 könyvet sem olvastam el. Szégyen! Bevallom idén nagyon lefoglaltak a blogturnés, új megjelenésű könyvek, megfogadtam, hogy jövőre óvatosabban fogok vállalni. Aztán persze majd meglátjuk! 




Végül pedig lássuk a "legeket"!
Azt mindenképpen el szeretném mondani, hogy nyilván egy könyvet több kategóriába is be tudnék sorolni, ennek az egésznek inkább csak az a lényege, hogy megmutassam, mely könyvek voltak rám nagy hatással a 2017-es évben!

A 2017-es évem...

legjobban várt könyve: Böszörményi Gyula: Nász és téboly
legjobb könyve: Paullina Simons: A bronzlovas
legjobb magyar könyve: Böszörményi Gyula: Nász és téboly
legjobb történelmi romantikus könyve: Diana Gabaldon: Outlander - Az utazó
legjobb fantasy-ja: Sarah J. Maas: Köd és harag udvara
legjobb YA-könyve: Angie Thomas: A gyűlölet, amit adtál
legjobb NA-könyve: Colleen Hoover: Egy nap talán
legjobban megérintett története: Colleen Hoover: Velünk véget ér
legnagyobb meglepetése: Emery Lord: Amikor összeütköztünk
legjobb ifjúsági könyve: Kelly Oram: Örökkön-örökké
legjobb meséje: Tom Fletcher: Christmasaurus
legütősebb kezdése: Tarryn Fisher, Colleen Hoover: Soha, de soha
legütősebb folytatása: Jeaniene Frost: Első lobbanás
legjobb spin-off kötete: Böszörményi Gyula: Bitó és borostyán
legédesebb könyve: Jenny Colgan: Kalamajka a Piciny Csodák Pékségében


legjobb női szereplő: Hangay Emília/Mili (Nász és téboly)
legjobb férfi szereplő: Rhysand (Köd és harag udvara)

legnagyobb csalódása: Marie Rutkoski: A nyertes bűne

Minden kedves látogatónak szeretnék békés boldog új évet kívánni! Éjfélkor ne féljetek kívánni, hisz sosem lehet tudni... ;)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése