Hihetetlen, de ismét eljött az ideje, hogy évadzáró posztot írjak, ugyanis ma van 2019 utolsó napja. Ahogy mondani szokás, rettenetesen gyorsan telnek a napok, ami idén már csak azért is nagyon zavart, mert különösebb dolog nem történt velem. Ezt persze lehet pozitívabb személettel is vizsgálni, de azért én mégis azt érzem, hogy lehetett volna jobb is az évem. Ha visszatekintek a 2019-es évre, leginkább a szürke hétköznapok jutnak eszembe, amik valahogy idén még jobban beszippantottak, úgyhogy ha idén - a jövőre vonatkozóan - megfogadok valamit, akkor az első dolog a listámon biztosan az lesz, hogy ezeket próbálom elkerülni,vagy legalábbis feldobni valahogyan.
Ha már felmerült az újévi fogadalmak kérdése, nem tudom, ti hogy vagytok vele, én tavaly írtam először életemben listát azokról a dolgokról, amiket idén kellett volna megvalósítanom. Kellett volna bizony, ugyanis csúfos kudarcot vallottam. Pár nappal ezelőtt vettem elő ezt a listát, és gyorsan meg is állapítottam magamban, hogy el kellett volna olvasnom év közben is az egyes tételeket, ugyanis több mindenről megfeledkeztem. Sajnos nem nagyon jöttek össze a fogadalmak, volt, amit azért megpróbáltam, de rá kellett jönnöm, hogy a félelmeim és az önbizalomhiány miatt a legtöbb dolog kútba esett. Ez azonban nem akadályoz meg abban, hogy idén ne próbáljam meg újra. Egy valamire ráébredtem így az év végére, hogy nevezhetjük kívánságlistának, fogadalomnak, vagy egyszerűen csak számot vetésnek, ezek a dolgok, amiket felírok a listára nem olyanok, amik valamiféle varázslat vagy csoda folytán fognak teljesülni, hanem olyanok, amikért bizony tenni kell. Keményen odatenni magam. Amúgy meg, Feyre és Rhysand is hasonlóan vélekedik a témában, nem igaz? Ma éjjel biztosan eszembe fog jutni ez az idézet.
“– Azokra igyunk, Rhys, akik kívánnak valamit, ha a csillagokra néznek.(…)– A csillagokra, mert meghallgatnak bennünket, és az álmokra, amik teljesülnek.”*
Na, de térjünk át a bejegyzésem lényegére, hogy mi is történt a blogommal 2019-ben. Az év eleje szokásomhoz híven egy jó adag olvasási válsággal kezdődött, amit megtoldottam egyfajta blogolási válsággal is sajnos. Volt egy időszak az év elején-közepén, amikor nem volt energiám bejegyzéseket írni, pedig az olvasással azért nem voltam annyira elmaradva. Úgy gondolom, hogy ez is a “szürke hétköznapos” teóriámhoz vezethető vissza, amitől kissé befásultam, és a kreativitásom is elmaradt. A szülinapi bejegyzésen kívül egyetlen elmélkedős vagy kreatív posztot sem írtam, de még egy Book Taget sem töltöttem ki. Persze tudom, hogy a blog lényege, hogy a véleményemet olvassátok egy-egy könyvről, de régen nagyon szerettem az olyan bejegyzéseket, ahol a fantáziámat, a kreativitásomat használtam. Ez az első félévben a válságnak köszönhető, a másodikban pedig annak, hogy megindultak az őszi-téli megjelenések, és szinte csak turnés bejegyzéseket írtam, de azt hozzá kell tennem, hogy olvasni, viszont rengeteget olvastam ebben az időszakban. Jövőre mindenképpen figyelni fogok arra, hogy valamit újítsak a bejegyzések terén.
Ami a könyves eseményeket illeti, idén csak a Könyvfesztiválon voltam, a Könyvhét valamiért kimaradt. Colleen Hoover dedikálására mentem volna novemberben, de sajnos az ugyebár elmaradt, de jövőre, úgy tudom bepótolja a látogatást, arról semmiképpen nem akarok lemaradni!
Huh, ahogy olvasom eddig a bejegyzésem, igencsak depresszív hangulatúnak tűnik, úgyhogy innentől kezdve csak a pozitívumokra koncentrálok az összegzést illetően. Mégis milyen jó dolgok történtek a blogommal 2019-ben? Nos, az egyik, hogy idén volt 5 éves a blogom, ami szerintem egy elég nagy mérföldkő, büszke is vagyok magamra, a visszatekintésről írtam az ünnepi bejegyzésemben. A másik jó dolgok, hogy nem hagytam abba az angolul olvasást, az első könyvem is konkrétan angol volt, amit idén olvastam. Az első, és legnépszerűbb bejegyzésem egyébként, de erről később. Amit szintén pozitívumnak könyvelek el, hogy idén igyekeztem kikacsingatni a komfortzónámból az olvasást illetően. Ez főképp a történelmi könyvek terén mutatkozik meg, amiből idén viszonylag sokat olvastam. Ez egyrészt köszönhető az olvasási válságomnak, amikor ugyebár mindenfélével próbálkoztam, hogy kizökkentsem magam, másrészt pedig a blogturnénak, aminek köszönhetően sok olyan könyv elolvasására is lehetőségem adódik, amit egyébként lehet nem vennék meg. És az az igazság, hogy általában kellemes meglepetések érnek.
Ha már a blogturné, 2019-ben már harmadik éve vagyok a tagja, ami szerintem elképesztően durva, itt is látszik, hogy milyen gyorsan telik az idő. Ezekben az években azért cserélődött a csapat, de én még mindig nagyon szeretek a része lenni, és tök jó látni például az újak lelkesedését, ami engem is motivál. Az idei őszi időszak szerintem az egyik legdurvább volt, ismét beleestem abba a hibába, hogy túl sok mindenre jelentkeztem, szerintem szeptembertől kétszer annyi bejegyzést írtam, mint addig összesen. Sajnos emiatt a túlvállalás miatt egy-két turnéból ki is kellett lépnem, egyszerűen képtelen vagyok meghatározni, hogy mikor van elég. De, hát túl sok a jó könyv, nem igaz? Talán majd jövőre… Mindenesetre én még mindig nagyon hálás vagyok, hogy részese lehetek a csapatnak, és hogy ennyi könyvet olvashatok, amiért pedig a kiadóknak jár a köszönet.
Egy kicsit írnék ismét a számokról is, hiszen évösszegző poszt nem telhet el statisztika nélkül. 2019-ben 69 bejegyzést írtam, ebből 67 volt könyvértékelés. A leglátogatottabb bejegyzésem Anna Todd Before-ja volt, ami nem véletlen, hiszen idén jött ki a Miután film ugyebár, ami szerintem itthon azért elég sikeres lett, és sokan kerestek rá a neten. Ez a poszt 3709 embert ért el. A második legnépszerűbb bejegyzés a Két lépés távolság értékelése volt, 2011 látogatóval, nem sokkal maradt el Böszörményi Gyula Szer’usz világ bejegyzése sem, a szám pedig 1895. Ami a blog látogatottságát illeti, a számláló több mint 877.000 látogatót mutat, ami elképesztő eredmény véleményem szerint, nagyon köszönöm! Tavaly egyébként 640.000-nél álltunk meg. Az éves statisztikát illetően nagyon meglepőek az adatok, általában a nyár eleje és az őszi-téli időszak a legeredményesebb, nyilván ilyenkor van a legtöbb megjelenés, és ezáltal a legtöbb bejegyzés is. Idén azonban ezek a hónapok nem szerepeltek annyira jól, a legeredményesebb hónap - képzeljétek el - a január lett, 36.107 látogatóval. Emellett pedig a facebook kedvelőim száma 2078-ra nőtt, az Instagramon pedig túlléptük a 700-at, pontosan 705 követőm van. Nagyon köszönöm!
Végül pedig az olvasásaimról szólnék pár szót. 2019-ben 90 könyvet olvastam el, ez azt jelenti, hogy a kitűzött 101 könyv sajnos nem jött össze. Ez a 90 könyv a moly szerint 33546 oldal. (Azt zárójelebem megjegyezném, hogy igazából 91 könyvet olvastam, csak mivel egy olyan könyvről is szó van, ami még nem jelent meg, még oldalszám sincs hozzá, ezért ezt se a moly nem jelzi, a GR-en pedig nincs is fent a könyv magyar verziója). A leghosszabb könyv idén Diana Gabaldontól volt, A lángoló kereszt, ami ugyebár két kötetben jött ki, 800+624 oldal (Amúgy a moly csak a 800-at veszi figyelembe, úgyhogy így már nem is pontosak az adatok, de mindegy is). A legrövidebb könyv pedig Mauri Kunnas Mikulás c. könyve, ami mindössze 42 oldal. Az első könyvem 2019-ben Anna Todd Before-ja volt, az utolsó pedig R. S. Grey Ezzel a szívvel.
Végül pedig jöjjenek a legek. Ennek a felsorolásnak igazából az a lényege, hogy megmutassam, mely könyvek voltak rám a legnagyobb hatással idén, sok helyen fel is cserélhetőek a könyvek.
2019...
legjobban várt könyve: Böszörményi Gyula: Szer’usz világ
legjobb könyve: Brittainy C. Cherry Gravitáció
legjobb magyar könyve: Böszörményi Gyula: Lúzer Rádió, Budapest! - A Béla-irtó hadművelet
legjobb romantikus könyve: Leylah Attar: A Serengeti köde
legjobb történelmi romantikus könyve: Elizabeth Hoyt: Édes csábító
legjobb fantasy-ja: Jennifer L. Armentrout: A legsötétebb csillag
legjobb YA-könyve: Emery Lord: Minden velünk kezdődött
legjobb NA-könyve: Renee Ericson: Több mint víz
legjobban megérintett története: Cecelia Ahern: Utóirat: Még most is szeretlek!
legnagyobb meglepetése: Gallay-Nagy Krisztina: Poison of Love
legjobb ifjúsági könyve: Ava Dellaira: Hazatérés
legjobb meséje: Bella Swift: A kiskutya, aki unikornis akart lenni
legütősebb kezdése: Szaszkó Gabriella: Kora február
legütősebb folytatása: Sarah J. Maas: Fagy és csillagfény udvara
legütősebb befejezése: Jeff Wheeler: A király árulója
legjobb chick-lit könyve: Jojo Moyes: Mióta megszerettelek
legjobb erotikus könyve: Vi Keeland: Egomániás
legjobb történelmi könyve: Kristin Hannah: Fülemüle
legjobb családi története: Sarah Dessen: Kulcsra zárt szív
legjobb női szereplő: Hedwig Kiestler (Marie Benedict Hedy Lamarr, az egyetlen nő)
legjobb férfi szereplő: Nikola Tesla (Graham Moore: Az éjszaka fénye)
*Az idézet Sarah J. Maas Köd és harag udvara könyvéből származik.
Nagyon Boldog Új Évet Kívánok Mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése